Szerintem ezen jobban összevesztünk, mint kellene. Ez nem arról szólt, hogy nem tetszik, ahogy beszélek veled. Régebben is volt, hogy nem tudtunk engedni az igazunkból, vagy hogy kíméletlenül őszinte voltam. Nem gondolom, hogy emiatt érdemes nem beszélnünk egymással.
Viszont. Egyértelmű, hogy te haragszol rám, és én is rád. Nem tudjuk félretenni. Te nem tudod megbocsátani, hogy én más életet kezdtem. Én nem tudom megbocsátani, hogy te nem támogatsz. Itt vagy? Nem látlak. Hol? Nem vártam sokat. Szerettem volna megtartani veled azt a kapcsolatot, amit egyedülállónak tartottam az életben, és mint valami felbecsülhetetlen kincsként gondoltam rá. Nincs mindenkinek van ilyen Húga, mint te vagy. Sajnálom, hogy most nem tudunk egymással kijönni. Ettől féltem, borzasztóan fáj, de akkor legyen.
Kár volt ezért így összeveszni. Tisztázhattuk volna másképp is, hogy nem tudjuk félretenni a haragunkat. Nem szeretnék rosszban lenni veled továbbra sem, mert nagyon szeretlek. De nem kérek a haragodból, ne haragudj, és te sem kéred az enyémet. Ez így van jól. Majd remélem, hogy idővel enyhül, és újra közeledni tudunk egymáshoz.
