Neked pedig, drága Ismerőm, nagyon hálás vagyok azért a szeretetért, amit tanúsítasz felém.  Félnék tőle, hogy mi lesz a mi barátságunkkal, vagy akár a szerelmemmel. De te képes voltál szeretettel rám mosolyogni és azt mondani, hogy ott leszel, nekem is, neki is ebben a helyzetben. Nyilván nem…

Szégyellem magam, amiért olyan vagyok, mint valami drogos. Nem tudok lejönni a szerről, nagyon akarom, és nagyon jó. Pedig az igazi jó máshol vár rám. Persze ez relatív, de nagyon meglepődtem, amikor a szemembe mondták, hogy "így fogok rád mosolyogni majd... ismerlek." Valahol mélyen belül én is…

Pörgettem a novelládat egy darabig még a fejemben. Csodálatos. Rendkívül csodállak, igen! Nagyon szorongok. Talán sosem múlik el. Időnként egészen megszokható, máskor pedig szétszaggat. Néha szörnyű hányinger tör rám a semmiből.  Érzelmi függetlenség. Efelé akarok haladni. Hogy a biztonság érzetem…

Azt hiszem, félreértettél. De nem lepődök meg, már feltúnt, hogy gyakran előfordul velünk, hogy amikor érzékenyek vagyunk, akkor főleg írásban hajlamosak vagyunk a másik mondanivalója mögé mást látni.  Nem akarom leírni ide a gondolataimat, érzéseimet most, mert szeretném neked elmesélni. Szóban,…

Elértem a célom. Tudom, mi hajt, mi motivál, hogy működöm. Megértettem a döntésem hátterének nagy százalékát. Persze lehet, hogy valójában csak a töredék részét, de most mégis úgy érzem, hogy valahol vagyok. Egy ponton. Egy ponton, ahol el kell dönteni, hogyan tovább.  Utálok döntéseket hozni.…